A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület közgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
1. §.
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az alapszabály, az egyesület testületi szervei által hozott határozatok, szabályok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető egyesületi tag és horgászszervezeti tagság visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK
2. §.
Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:
a./ aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos
bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló
határozatot hoztak;
b./ akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak.
c./ aki a horgászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat megsérti, és a cselekmény végrehajtásában tetten értek,
d./ aki a vízhasznosító egyesületek, horgászszervezetek által megszabott és közzétett horgászrendi előírásokat megszegi;
e./ aki az egyesületi alapszabály, a választott szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesületek, horgászszervezetek alapszabályszerű működését veszélyezteti;
f./ aki a fegyelmi szerv idézésére a fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, kellő indok nélkül nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít.

FEGYELMI BÜNTETÉSEK
3. §..
(1) Fegyelmi büntetések:
a./ figyelmeztetés;
b./ megrovás;
c./ szigorú megrovás;
d./ az egyesület vízén, vagy a feljelentő hasznosító vízén a horgászattól való meghatározott idejű eltiltás (ami kapcsolódó halvédelmi szabálysértés esetén az állami horgászjegy, míg horgászrendi vétség esetén az adott vízterületre vonatkozó területi engedély váltásának a tilalmát jelenti);
e./ az eljáró egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
f./ egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
g./ a fegyelmi határozatban megjelölt egyesületi létesítményből, horgásztanyáról
meghatározott időre szóló kitiltás.
h./ pénzbírság kiszabása
(2) Indokolt esetekben a 3. §. (1) bekezdés b./ és c./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d./ ponttal együtt is ki lehet szabni.
(3) Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett, a 2. §. f./ pontja szerinti fegyelmi vétség esetében a MOHOSZ Fegyelmi Szabályzatában foglaltak az irányadóak

HATÁSKÖRÖK
4. §.
(1) Az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik az egyesület választott testületének tagja, vagy megbízott tisztségviselője által elkövetett a 2. §. e./ pontja szerinti fegyelmi vétség elbírálása is.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett fegyelmi vétségek elsőfokú elbírálása az egyesületi fegyelmi bizottság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi eljárásra az egyesület fegyelmi bizottsága illetékes, amelynél az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének és elrendelésének évében az állami horgászjegyét kiváltotta. Kettős tagság esetében, ha a fegyelmi vétséget elkövető személy az eljárást elrendelő horgászegyesületből kilép, az eljárás lefolytatását kezdeményezni kell a másik horgászegyesületnél. Olyan kettős tagság esetében, amikor a fegyelmi vétséget elkövető személy egyik horgászegyesületnél sem váltott állami horgászjegyet, az eljárás lefolytatására az egyesület az illetékes, ahol a fegyelmi vétséget elkövette.

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
5. §.
(1) A fegyelmi eljárást kezdeményezhet:
- halászati őr, társadalmi őr,
- vízhasznosító, területi engedélyt kibocsátó szervezet,
- megalapozottan, bizonyítékokkal alátámasztottan bármely személy írásban, két tanúval hitelesített formában az egyesület elnökéhez címezve
- a halászati, a vízügyi, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és más hatóságok.
(2) Fegyelmi eljárás csak az egyesületi tag ellen és kizárólag írásban rendelhető el. Az értesítésben részletesen ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.
(3) Elrendelésre jogosultak: az illetékes egyesület közgyűlése, elnöksége vagy elnöke.
(4) Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy a fegyelmi eljárás elrendeléséről – tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően – azonnal gondoskodni köteles.
Ha a horgászegyesület tagja a 2. §. a./, b./, c./, d./ e./ bekezdésében foglalt cselekményeket követte el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

 A FEGYELMI SZERV MŰKÖDÉSE
6. §.
(1) A fegyelmi szerv ülése akkor határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a szerv tagjainak több mint 50%-a (50% + 1 f_) jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak, vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá-, vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból (pl.: elfogultság) nem várható el.
(3) Fellebbezés estén a  másodfokú, eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgált határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – az azt megelőző eljárásban részt vett.

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
7. §.
(1) A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. (2) Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy – szükség esetén – annak kivizsgálását elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
(3) Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte és ezt a feljelentésen aláírásával tanúsítja, a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben elegendő a tárgyalásra csupán az elkövetőt megidézni.
A vétség elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb, jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi ellenőr stb.) tette és a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja.
 (5) Az elnök megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket.
Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, akihez a szerv tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezután kerül sor a szerv által szükségesnek tartott bizonyítás felvételére.
(6) Ha az eljáró fegyelmi szerv úgy ítéli meg, hogy a határozathozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és a további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
8. §.
(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvet az eljáró szerv tagjai és – amennyiben a jegyzőkönyvet nem a szerv valamelyik tagja vezeti – a jegyzőkönyvvezető írja alá.
9. §.
(1) A szerv zárt ülésén hozza meg határozatát, amelyet a szerv elnöke azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.
(2) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a./ terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség;
b./ a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg
c./ a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
d./ terhére rótt fegyelmi vétség elévült
az eljárást határozattal megszünteti.
(3) A határozatot írásba kell foglalni.

10. §.
(1) Az indokolást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor kell átvetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére 8 napon belül megküldeni. Ajánlott levélben meg kell küldeni továbbá a határozatot az eljárást kezdeményező és elrendelő szervnek vagy személynek.
(2) Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon, ha pedig a fellebbezésre jogosultak az elsőfokú határozat kihirdetése után fellebbezési jogukról valamennyien lemondtak – a lemondáskor jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a fegyelmi szerv elnöke jogerősítő záradékkal látja el.
(3) Ha a 3. §. (1) bekezdésének d./ pontja alapján a horgászt nem az egyesület, hanem az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízterületéről tiltották el, a jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni ezen hasznosítónak is.
11. §.
(1) A 3. §. (1) bekezdésének d./ - f./ pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy egyesületi tagnyilvántartó kartonjára. A bejegyzésben dátumszerűen fel kell tüntetni a fegyelmi büntetés hatályának első és utolsó napját.
(2) A hónapokban, illetőleg években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatta. Ha tehát pl. az eljárás során felfüggesztették , az elkövetőnek az egyesület vízén és az eljárást kezdeményező vízhasznosító vízén a horgászathoz való jogát és területi engedélyét is bevonták, a bevonást követő idő beszámít a jogerős fegyelmi határozatban megállapított időtartamba.
Amennyiben viszont az eljárás során ilyen intézkedésre nem kerül sor, a fegyelmi büntetés letöltése akkor kezdődik, amikor a jogerős határozat alapján az elkövetőt ténylegesen is megfosztják a joggyakorlás lehetőségétől.
Az eljáró egyesület vízterületén a horgászattól való eltiltás nem érinti az állami horgászjegy váltásának törvényi szabályozottságát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az elkövető tagnyilvántartó kartonjára és egyben bevonják a meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség – mert pl. az elkövető nem jelent meg a tárgyaláson – ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben első fokon eljárt fegyelmi szerv köteles megtenni, illetve ha a fegyelmi határozat első fokon jogerőre emelkedett, az e bekezdésben szabályozott kötelezettség az elsőfokú határozatot hozó fegyelmi szervet, valamint az egyesület vezetőségét terheli.
(4) A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan a közgyűlésen
ki kell hirdetni.

FELLEBBEZÉS
12. §.
(1) Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az első fokú fegyelmi szervnél kell benyújtani.

 ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
13. §.
(1) Ifjúsági taggal szemben elsődleges cél a nevelés, ezért a fegyelmi eljárás elrendelése előtt – súlyos elbírálás alá eső esetek kivételével – a 7. §. (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Az ifjúsági tag megidézésével egyidejűleg fel kell kérni a szülőt, vagy a gyámot is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
(2) Az ifjúsági tag elleni intézkedések előtt ki kell kérni – ha van – az ifjúsági felelős véleményét is.

Jelen Fegyelmi Szabályzatot elfogadta a Tárnokvölgye  Horgász Egyesület Elnöksége. A Fegyelmi Szabályzat elválaszthatatlan mellékletét képezi az „Egyes horgászati szabálysértések esetén javasolt büntetések” című anyag.

Tárnok, 2011. január 1.

 

1.sz melléklet: Fegyelmi vétségek

 

Súlyos szabályszegés: (azonnali engedély bevonás, horgászat befejezése, jegyzőkönyv felvétel, elnökség értesítése, feljelentés, kizárás 1-3 évre)

 

Túlfogás szákban való tartása
Fogott hal elrejtése, eldugása
Fogási naplóban nem bejegyzés
Tiltott horgászati módszer alkalmazása (háló, gereblyézés, stb)
Méreten aluli hal elrakása
Tilalmi időben fogott hal elrakása
55 cm feletti ponty, 70 cm feletti amur elrakása
Jármű, felszerelés átvizsgálásának megtagadása
Horgászigazolvány, és/vagy fogási napló nélküli horgászat, abban az esetben, ha halat már eltett
Védett hal elrakása (pl:compó)
Napi, heti, éves kvóta átlépése (heti, évi esetén nagymértékű) fogási naplóba való beírás elmulasztása esetén

 

Szabályszegés: (horgászat befejezése, fogási naplóba és ellenőrzési naplóba bejegyzés, jegyzőkönyv felvétel, fegyelmi eljárás)

 

Fogott hal szákból nagyobbra cserélése
Halőrházi fogási naplóban nem bejegyzés
Megengedettnél több bottal történő horgászat
Horgászati időn kívüli horgászat
Heti, éves kvóta átlépése (kismértékű) fogási naplóba való bejegyzés esetén
Tilalmi idő alatt alkalmazott horgászati módszer alkalmazása (pl.: pergetés)
Fogott hal elajándékozása (saját naplóba beírás esetén lehetséges, halőrnek jelezni kell) abban az esetben ha a halőrnek nem jelentik be.
Más által fogott hal elfogadása (mindkét fél naplóba beírása esetén) abban az esetben ha a halőrnek nem jelentik be.
Megmaradt etetőanyag tóba szórása
Szemét hátrahagyása
Ittas, részeg állapotban rendbontás
Hallal nem etikus bánásmód
Engedélyezett mennyiség feletti etetőanyag használata
Tiltott helyen horgászat
Tó és tópart rongálása

 

Enyhe szabályszegés: (horgászhat tovább, halőrházi naplóba, fogási naplóba jelzés, 2x-es figyelmeztetés után 3. alkalommal fegyelmi eljárás)

 

Tűzrakás nem kijelölt helyen
Növényzet (bokor, nád) rongálása
Tóparton parkolás horgászat alatt
Kivilágítás nélküli horgászat
Tiltott etetési mód (etetőhajó, stb..)
Mozgássérült helyen való további horgászat felszólítás ellenére